Az évek során egyre jobban azt gondolom, hogy az egészséges életmód egyik legfőbb kulcsa a következetesség.
Következetes pedig akkor tudsz lenni, ha vannak olyan rutinjaid, amik biztosítják azt, hogy a feladatod elvégezd. Pl. azt, hogy elmenj edzeni, vagy időben feküdj le aludni.
Asszem nem mondok azzal újat senkinek, hogy ez a vírushelyzet mindenkit jól kizökkentet a normál mindennapi rutinjából. Nekem pl. teljesen megváltoztatta a napi rutinom azzal, hogy nem kellett bemennem a terembe órát tartani.
Ebben cikkben arról lesz szó, hogy:
1. Miért van szükséged rutinok kialakítására és hogyan segítenek a rutinok abban, hogy következetes maradhass?
Például abban, hogy ne maradjon ki edzés vagy abban, hogy a már bevezetett jó életmódbeli szokásaid is tartani tudd.
2. Hogyan érdemes a rutinokat kialakítani?
3. Mit tudsz tenni akkor, ha rutinjaidat megzavarja valami?
Miért fontosak és miben segítenek a rutinok?
Szinte mindenki valamiféle rendszer szerint él. Neked is biztosan vannak napi rendszereid, vagy hívhatjuk akár rutinnak is. Például biztos van rutinod arra, hogy mikor vásárolsz be, mit veszel, mikor főzöl, hogyan fekszel le este aludni. Hogyan zajlanak a reggeleid, mikor jársz edzeni és mik történnek ezen események körül stb.
1.) A rutin segít abban, hogy új szokásokat tudj kialakítani és, hogy fenn tudd tartani azokat.
A rendszereink célja az, hogy hatékonyan tudjuk élni az életünk. Én azt gondolom, hogy a sikeres életmódváltás kulcsa a megfelelő rendszerek/rutinok kialakítása. Első lépésben olyanoké, amik könnyen követhetőek és elviselhető változást hoznak az addigi életedben.
Mutatok egy példát arra, hogy milyen egy rendszer vagy rutin:
1. Tudod, hogy másnap reggel korán fogsz edzeni, ezért korán kell kelned.
2. Aznap kicsit korábban fekszel le.
3. Nem akarsz reggel az edzőcuccal vacakolni, és mivel már párszor volt olyan, hogy otthon maradt, ezért este mindig összekészíted a tiszta edzőruhád és beteszed az edzős hátizsákodba. A hátizsákot pedig odateszed, az ajtó elé, hogy nehogy otthon maradjon reggel.
4. Másnap aztán felkelsz, felkapod a zsákod, ha esetleg vannak gyerkőcök, akkor elviszed őket az oviba/iskolába.
5. Ezután elmész edzeni, utána pedig mész be dolgozni.
Ide persze egy csomó más dolgot is hozzá lehetne tenni. Például a lefekvési rutinodat az edzésnapod előtt:
1. Kinyitod a hálóba az ablakot, hogy hűljön a szoba.
2. Ezután elmész fogat mosol.
3. Kikapcsolod a fényforrásokat a szobában.
4. Bukóra állítod az ablakot.
Egy harmadik példa lehet az, hogy edzésnap előtt mindig bevásárolsz, hogy az edzés előtt legyen miből reggelit csinálni.
Ha a fenti példát nézzük, akkor ez a rutin abban segít, hogy mindenképp eljuss a terembe edzeni, és ne azon kelljen agyalnod, hogy aznap éppen miért nem tudsz menni.
Ha a rutinod megzavarja valami, vagy valamelyik lépcső nem úgy történik meg, ahogy szokott, akkor az bezavarhat az egész rendszerbe. A végeredmény pedig az lesz, hogy könnyebben marad ki az edzés.
Például itt van ez a vírushelyzet. Már nem kell olyan korán kelned, mivel nincsenek termi edzések. Ezért már nem pakolod be az edzőcuccod reggel. Másnap otthonról dolgozol, ezért később kelsz fel stb.
Hiába van talán több időd edzeni, de mégsem edzel, vagy nehezen jutsz el odáig. Ehelyett inkább minden mást csinálsz, pl. szemét kaját eszel és azon szomorkodsz, hogy miért nincs terem. 🙂
Fontos viszont, hogy ne kezd el rögtön magadat okolni, mert nem veled van a gond, hanem a rendszereddel, ami nem működik többé.
2. A rutinok segítenek a napi stressz csökkentésében.
Mindenki tudja, hogy a stressz időnként olyan szintű tud lenni, hogy nem tudsz gondolkodni. Ennek az az oka, hogy bármilyen stressz képes aktiválni az ún. harcolj vagy menekülj választ az agyban, és ebben az állapotban inkább az ösztöneid vezérelnek mintsem a racionális gondolkodás. A racionális gondolkodás helye az agy frontális lebenye, ami stressz hatására gátlás alá kerül, ezért van az, hogy nehezebben tudsz stressz hatása alatt gondolkodni.
Stressz alatt hirtelen nem tudod, hogy mik a prioritások, min kéne éppen dolgoznod és sokszor érzelemből hozol döntést. Ez pedig tovább generálja a stresszt. Szuper kis ördögi kör, mi?
A rendszer tehát abban segít, hogy ne kelljen stresszelned minden lépésen. Ha úgy tetszik a rendszered abba az irányba terel, amerre haladni szeretnél.
3. Ha vannak rendszereid, akkor nem kell mindig mindenről döntést hoznod.
Az agyad frontális lebenye a döntéshozó centrumod. Minél több döntést kell hoznod, annál jobban fárad az agyad és kevésbé tudsz majd jó döntéseket hozni.
Ha az edzésre vonatkoztatjuk ezt, akkor nagyobb eséllyel döntesz úgy egy kialakult rutin nélkül, hogy nem mész el edzeni, mert pl. pont nincs összekészítve a cuccod és fogalmad sincs, hogy hol van az edzőnadrágod. Pl. a szennyesben? 🙂
Ha mondjuk az elmúlt 1,5 hónapra visszagondolsz, akkor lehet te is érezted, hogy kimerültebb vagy. Egyre több mindenről kellett döntést hoznod, ugye?
Csak pár példa a mostani helyzetre:
Honnan szerzel ebédet? Mit főzzél a gyerekeknek?
Mikor vásárolj a megváltozott nyitvatartás miatt? Reggel korán, amikor nincs senki vagy délután a tömegben?
Mi lesz a mozgással? Jól esne egy kis edzés, mert már mindened fáj a sok üléstől.
A lényeg tehát, hogy egy ponton túl elfáradsz, de ha kialakítasz új rendszereket, akkor az segíthet átvészelni a nehezebb időket is.
Személyes példa: én régen sokat szenvedtem azzal, hogy nem voltak rutinjaim. Ezek hiánya iszonyúan zavarta a gondolkodásom. Sokszor, amikor dolgoztam egyszerűen nem jöttek a gondolatok és az ötletek, mert mindig ki voltam fáradva agyilag a rosszul megszervezett napok és rutintalanság miatt. Egy jó ideje próbálok mindre rutint kialakítani. Így nem kell alap dolgokon problémáznom. Még van mit fejlődni, de ez sokat segített az évek során. Több energiám jut a fontosabb döntések meghozatalára és ötletelésre.
Hogyan érdemes a rutinokat kialakítani?
Vegyük példának az edzést. Amikor összeállítasz egy rutint, akkor a következőket gondolod át:
1.) Mik azok a lépések, és teendők, amiket meg kell tenned, hogy az edzésed biztosan ne maradjon ki?
Például időben le kell feküdj? Ok, ha igen, akkor mi kell ahhoz, hogy időben lefeküdj, és így tovább.
Vagy legyen összekészítve a ruhád.
Ha nem akarsz reggel a reggelivel foglalkozni, mert minden perc alvás számít, akkor csináld meg előző nap este a reggelit, hogy reggel már csak enni kelljen. 🙂
2.) Gondold át, hogy mik lehetnek a zavaró tényezők!
Mi akadályozhat meg abban, hogy edz? Például számolsz azzal, hogy délután már fáradtabb vagy? Esetleg közbejöhet egy munka és így edzés helyett inkább dolgozol? Ebben az esetben akkor célszerűbb reggelre tenni az edzést, mert nagyobb eséllyel csinálod meg mint este.
Rengeteg példát lehetne felhozni még, de remélem ez így segít megérteni a lényeget.
Ezek a rutinok persze akkor tudnak jól működni, ha valami fontos számodra! Ha fontos számodra a mozgás és az egészség, akkor könnyebben tudod a rutinokat működtetni. Ha most más prioritásaid vannak, akkor nehezebb dolgod van az edzéssel kapcsolatosan.
Mi van, ha valami mégis bezavar a kialakult rutinokba?
Ilyen gyakran előfordulhat, sőt mindig lesz valami. A vírushelyzet egyébként egy kiváló példa erre.
Érdemes ilyenkor feltenni az alábbi kérdéseket:
Vetítsük ezt az egészet megint az edzésre és az életmódra. A kérdések tehát, amit tegyél fel:
1.) Milyenek voltak a régi rendszereid az egészségedre vonatkozóan?
2.) Mik voltak azok az akár egészen apró dolgok, amiket következetesen csináltál annak érdekében, hogy egészséges maradj és edzeni tudj?
3.) Milyen rendszerek segítettek abban, hogy minden folyamat könnyedén működjön?
Itt van pár példa. Egészen kicsi dolgok is számítanak!
– Az előző nap összekészítetted edzőcuccod.
– Beírtad a naptáradba az edzéseket.
– Tervezted a bevásárlást, volt listád és megvolt, hogy melyik nap mikor végezted el.
– Elmosogattál mindig az étkezés után, hogy legközelebb rendesen tudj főzni és elférj a konyhában.
Sok minden teljesen triviálisnak tűnhet, de ne becsüld alá a kis dolgok jelentőségét se. Minden zavar a folyamatban oda futhat ki, hogy nem teljesíted a feladatot.
Érdemes a folyamatokat átgondolnod, felülvizsgálnod, majd az éppen aktuális életszituációdhoz igazítanod.
Pl. érdemes-e még mindig előkészíteni a ruháidat az edzéshez? Most lehet nem a hátizsákodba kéne tenni, hanem az ágyad mellé tenni, hogy reggel emlékeztessen a mozgásra és ne kelljen keresgélned.
Érdemes-e még előre elkészíteni a másnapi ebéded, vagy legalább előkészíteni?
Lesznek olyan feladatokat, amiket elengedsz és olyanok, amiket felveszel.
Elképzelhető, hogy teljesen új rutinokat kell majd kialakítanod!
Ezeket mindig tesztelni kell és a nap végén tedd fel magadnak a kérdést: hogy ez a rutin működött-e? Van-e bármi, amivel gördülékenyebbé lehetne-e tenni?
Ezt a folyamatot egyébként Te magad is nagyon sok esetben automatikusan csinálod. A lényeg, hogy használd olyan szokások kialakításához is, amiket nehezebben tudsz bevezetni.
